Elárulok egy kulisszatitkot.

Mára mindenkinek feltűnt, hogy a Stílkomm mögött milyen szuper csajok és nők állnak. Mármint most Rátok gondolok, mert egyébként csak én állok mögötte, meg a fotósom, Holecz Endre (akit mostanában nehezen veszek rá outfit fotózásokra, meg kell valljam…). Szóval az igazság az, hogy sokan csak álmodoznak olyan igazi, kedves-figyelmes-okos (egyelőre) virtuális közö(n/s)ségről, mint amilyen nekem adatik általatok. Talán el sem tudjátok képzelni, hogy csak a Facebookon való posztolgatás mennyi időt igényel (holott elolvasni 30 mp-be sem telik), hát még ha az ember ír egy hosszabb blogbejegyzést is. Nálam a komolyabbak akár fél napot is igénybe vesznek, s olyankor nem tudok mással foglalkozni – éppen ezért is esik nagyon jól, amikor kifejezitek egy lájkkal a tetszéseteket, de még jobban, ha írtok is pár sort. Így válik egy kicsit kiegyensúlyozottá a köztünk való kommunikáció, így lesz ez egy kicsit adok-kapok viszony, s ettől nem érzem magam annyira egyedül, mint aki csak mondja, mondja a magáét, bele a vak világba.

Az évek alatt többször is megmutattátok nekem, nekünk azt, hogy milyenek is vagytok valójában. Többen már egy picit beengedtek engem/minket egy személyesebb térbe – a gondolataik közé, s kezdjük egymást megismerni még ilyen távolságok ellenére is. A legutóbbi ajándékozós poszt minden pátosz nélkül felemelő volt. Azt kértem tőletek egy hirtelen ötlettől vezérelve, hogy jelöljetek meg egy számotokra ismeretlen embert, akinek szívesen ajándékoznátok valamit a VAGHEGGI szépségei közül. Megmondom őszintén, ez a játék nem volt tudatos és irányított – nem is voltam biztos benne, hogy sikeres lesz, bár azért nagyon nem aggódtam. Nem volt vele cél, mint például azokkal a játékokkal, amikor meg kell jelölni egy-két embert – ilyenkor új olvasókat akvirálunk, kicsit bújtatott eszközökkel. Itt én csak kíváncsi voltam, hogy mit szóltok ehhez, tudtok-e/mertek-e élni a lehetőséggel, mertek-e nyitni mások felé. Értelemszerűen, ahogy elkezdődött a játék, kirajzolódott minden: az, hogy ez jó érzés, talán jobb is, mint ha barátnőnek, testvérnek, ismerősnek szánnánk az ajándékokat. Azt megszoktuk. Idegen emberrel “jót tenni” is szoktunk, de talán nem ennyire direkt és látványos módon, mások orra előtt. Kirajzolódott, hogy talán nem is az lesz a legboldogabb, aki kap majd valamit a végén, hanem az, aki adhat. Látható volt, hogy mi nők dicsérni is tudjuk a másikat – érdek nélkül is. Többeket nagyon meghatott a “jelölés”, többen megkönnyezték a gesztust (magam is, de én egy bőgőmasina vagyok), többeket ért váratlanul, hogy valaki gondolt rájuk – ismeretlenül. Nagy szó ez manapság, mert sokakra az ismerőseik, hozzátartozóik sem gondolnak, nem hogy egy ismeretlen. Ez az önzetlenség és kedvesség, az adni akarás, a sok dicsérő szó ismeretlen emberek felé meghatotta az olasz VAGHEGGI-t is. (Ők ajánlották fel a kezdetekkor a kiinduló pakkot, 1 körömlakkot, 1 selyemfényt, 1 spirált és 3 szemhéjfestéket.) Tolmács segítségével elolvasták az összes kommentet és meghatódottságuk után a következő nagyvonalú felajánlást tették: mindenkinek – aki számára valóban ismeretlen személynek szánt ajándékot – szeretnék biztosítani az ajándékozás örömét, ezért az összes felajánló megkapja az ajándéknak szánt terméket és odaadhatja azt a választottjának! (Értelemszerűen kihagyunk egy kört és direktben küldjük majd ki a karácsonyi ajándékokat.) Az egyik olvasóm, Dékány Alexandra felajánlotta segítségét, aminek nagyon örülök, mert ha nem tette volna, belehülyültem volna az adminisztrációba, az biztos. Szóval kérem, hogy az ajándékozottak neki küldjék el a címüket és kivételesen ne nekem! (Én még a cukorkás ajándékokkal is adós vagyok, de végre vettem pufi borítékot és így betegen rá is érek címezgetni.) Alexandrának írhattok a Facebookon is, de ezen a címen is eléritek: babilon.lexa@gmail.com

Nagyon köszönöm az ajándékozóknak a kedves sorokat, a bátorságot, a gesztust! Nem lett mindenki visszajelölve, de bízom benne, hogy ez senkinek nem szegte kedvét – biztos vagyok, hogy minden energia megtérül – ha egyáltalán elvárjuk ezt tőle.

Az ajándékozottaknak pedig jöjjön egy kis előre magyarázás: 😀
Egyrészt mindenki azt kapja, amit szántak neki – kérem, hogy senki ne bombázza Alexandrát azzal, hogy ő mást szeretne. Ez alól egy kivétel van, ha valamit eladminisztráltam és valakinek mégis mást fogok küldeni, de bízom benne, hogy ilyen nem lesz. Akkor íme, végre itt vannak az ajándékozók és ajándékozottak listája. Az eredeti üzenetekért keressétek fel az eredeti posztot, érdemesebb ott elolvasni (itt nincs benne mindenkié).

Lábjegyzet:
Egy, de fontos kérésem volt: ismeretlen embert jelöljetek meg. Egy párost fedeztem fel, akik barátnők voltak és egymást jelölték. Őket ki is húztam a táblázatból, de a Sors ügyes-tanító fintora, hogy egyikőjüket jelölték ismeretlenül, így természetesen kap ajándékot. 🙂

Finom hangolódást az ünnepi időszakra!

♡
Marcella