Nekem általában még arra sincs időm, hogy számot vessek – legalábbis ez eddig még sosem jött össze. Illetve hazudok, 18, meg 21 évesen még megcsináltam, de azóta talán egyszer, valamelyik uncsi-nyugis évben. Se!
Idén viszont legalább Londonban volt lehetőségem picit megállni és átgondolni, hogy mi is történt ebben az évben: milyen útra léptem, mit hozott a sors és merre engedem, hogy vigyen az áramlat. Mert én ilyen vagyok. Rendszerint sosem akarok semmit nagyon, csak nagyon vágyom rá. Ez két külön dolog. Régen mindent akartam és erőből cselekedtem, főleg 30 éves korom előtt. Ma hagyom, hogy elkapjon a “flow” és vigyen, amerre amúgy is mennem kell.
Szóval, mi is történt velem 2018-ban?
Év elején elkezdett épülni egy szalon, showroom, ékszerdoboz, birodalom, női titkos társaság, álomgardrób, nevezzük bárminek… ez a “D A A R L A, a stílusos nő ruhatára”. Volt a fejemben valami, de úgy voltam a D A A R L A -val is, hogy hagyom, hadd menjen a maga útján, én csak kereteket adok neki. Kisiklani úgysem fog, mert én vagyok mögötte, az én szemem, az én lelkem, az én álláspontom – már, ami az öltözködést illeti. Mára a D A A R L A egy titkos kis hely, ahol meseszép, magukkal ragadó, álomszép, de hétköznapra készült (olasz) ruhák várják új gazdájukat, akik életük legszebb emlékeiket majd bennük élhetik át. Olyan jó látni, hogy gyönyörű helyekre, idegen országokba, impozáns és fontos eseményekre jutnak el a ruháink! Jövőre folytatom a finomhangolást a kollekció összeválogatása során és egyre komplexebb szolgáltatásokat fogunk nyújtani.
S ha már itt tartunk.
Idén végre elindultak az első saját workshopjaim! Tudom, hogy nagyon régóta vártatok erre (én is), de egyszerűen eddig nem álltak össze a csillagok úgy, hogy életre tudjam hívni őket. Most már viszont van egy központi, budai bázis, ahol tudok veletek foglalkozni, ahol béke van és énidő, s ahol mindenki otthonosan tudja magát érezni. Jövőre olyan izgalmas workshopok várnak rátok, mint a “Hogyan építsünk kapszulagardróbot?”, “Működő színpárosok”, “over40 styling”, “mix&match technikák” és a többi! Ugye, hogy milyen izgalmasak? Aki volt már nálam workshopon, vagy hallgatott előadást tőlem Lakatos Márknál, vagy S. Hegyi Lucianal, az tudja, hogy milyen alapos vagyok minden kérdésben (hiába, a szűz csillagjegy kötelez, ha akarom, ha nem) és milyen fanyarul szarkasztikus (vagy esetleg vicces?!). Szeretek a divatról komolyan beszélni (azaz nem mellébeszélni), de óva intek bárkit is attól, hogy komolyan vegye a divatot! Annál sokkal izgalmasabb és sokkal több lehetőség van benne! A matek, na az komoly dolog. Ott csak akkor van kétszerkettőnéhaöt, ha az ember szerelmes, nem igaz?! 🙂
Szóval úgy néz ki, hogy az élet a tanítás felé visz újra és újra, csak egyre magasabb szinten. Hihetetlenül jólesett, amikor a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője, Pusztai Bertalan felkért, hogy legyek óraadó tanár az egyetemen! Egy álmom vált valóra úgy, hogy itt sem volt semmi akarás… alakultak a dolgok, olyannyira, hogy jövőre, ha minden jól halad, akkor az óráim átkerülnek MA képzésbe és végre 100%-ban a divatról, az öltözködéskultúráról, a személyes imázs kialakításáról fognak szólni! Nagyon várom ezt a nemes feladatot, függetlenül attól, hogy nagy munka lesz összeállítani a tanmenetet.
Talán ezek voltak a legfontosabb szakmai sarokkövei az évemnek, miközben sokat utazhattam és rengeteget tanultam idén is. Most nem is a másoddiploma megszerzésére és az államvizsgára való felkészülésre gondolok, sokkal inkább azokra a tanulási fázisokra, amik a külföldi útjaim során értek.
Röviden-tömören ilyen volt az évem, s most hagyom, hogy egy kicsit csillogjon. Ezek a képek egy reklámfilm forgatáson készültek, amire több szempontból is büszke vagyok. A storyboard, azaz az ötlet, hogy mi legyen a film tartalma, az enyém volt, holott stylistként kértek fel – de kikérték a véleményemet, elmondtam, elfogadták, sőt! Ha már enyém az ötlet, enyém a styling és a kellékes feladata is, akkor már miért ne lennék én a főszereplő?! Ezt sem kértem… még csak nem is utaltam rá… ahogy gondolkoztam is azon, hogy elvállaljam-e. Szinte mindent egy embernek csinálni egy ilyen forgatáson azért nem könnyű, de gondoltam, megoldom. Megoldottam, de csak azért, hogy a gyönyörű D A A R L A -k a filmvásznon is debütálhassanak! Hja, és igen. Jól látod. A tavalyi karácsonyi fotóm is majdnem pont ilyen volt, ugyanezek a ruhadarabok voltak rajtam, azzal a kivétellel, hogy idén egy Högl over the knee csizmát választottam, tavaly pedig egy Högl bakancsot. Mert miért is kéne mindig másban lennünk, ha egyszer vannak szuper, időtálló darabjaink, amik megállják a helyüket évről évre?! Megadják a keretet (kabát, sapka), csak a kiegészítőket kell változtatni. A kiforrott stílus költség és energiahatékony… és pénztárcabarát. Meg biztos bástya az ember mögött. 🙂
Remélem, mindenki le tud lassulni kicsit az év végére és fel tud töltődni az ünnepek alatt, s az újévi fogadalmak/nem fogadalmak olyanok lesznek, amiket tudunk tartani 2019-ben!
Kabát, sapka, sál: D A A R L A
Cipő: Högl
