Valami megváltozott. Akik régóta követnek, tudják, hogy a piros színt ki nem állhattam magamon, holott tudtam, hogy tél típusként jól áll nagyon. Érdekes picit elgondolkodni azon, hogy bizonyos ruhadarabokhoz, stílusokhoz és színekhez mit társítunk fejben. Furcsa gondolatok, tévhitek ütik fel fejüket a próbafülkékben, s néha talán nem is tudjuk, hogy rossz úton járunk. Ez most inkább csak átkötés, mert például az én esetemben (és tudom, hogy sokan vagytok így) teljesen mindegy volt, hogy mások mit gondolnak, mik a szabályok, ha nem tetszett, hát nem tetszett. Most tetszik. Erősít bennem valamit, amit eddig el akartam nyomni, de ez az én történetem, most nem untatnálak ezzel. Viszont sokszor nem ilyen típusú az ellenállás egy fazon, szín esetében, hanem kevésbé szubjektív, sokkal inkább tévesen objektív – ha ez érthető így. “De hát én azt hittem, hogy nekem ez nem áll jól…”, “De viselhetnek ilyen szoknyát az olyan körték, mint én?”, “De ezt a fazont nem csak a fiatalok vehetik fel, nem leszek én ebben nevetséges?!” és a többi és a többi. Néha nem árt utána menni a gondolatainknak és kritikusan feltenni a kérdést: igazam van, tutira? Attól mert én így gondolom, vajon mások is így gondolják? Sokszor, sokan követtek olyan “szabályokat”, amik csak arra jók, hogy a saját lehetőségeiteket korlátozzátok, miközben mások meg vígan szárnyalnak a korlátaik nélkül. Az a tervem, hogy jövőre TÉNYLEG elindítom a workshopjaimat, ahol például a fentiekhez hasonló kétségekről is beszélgetünk majd, mert a nőnek szárnyalnia kell. 2018-ban így teszünk!
Szeretek a ruhákról mesélni, úgyhogy bele is vágok a kis elmés felvezetésem után. 😀
A svájci sapka reneszánszát éli, aminek nagyon örülök, mert annyira sikkes már önmagában is, mint kevés ruhadarab. Könnyedén viselhető vagány, mostani trendi cuccokkal, de maradhat a klasszikus vonalak mellett is. Ha van, akkor bátran tegyél rá egy brosst, még klasszikusabbá teszi a lookot!
Még a szezon elején tudtam, hogy mindenképpen szükségem lesz idén egy vagány, kicsit rockos bakancsra, de azért megtartva ebben is a klasszikusságot. Sok bakancsot megnéztem, mire megtaláltam a Högl-nél ezt a darabot: nagyon finom puha, kényelmes, és a rajta található láncos csat rész pont olyan, amilyet megálmodtam. Egyrészt nem arany (ez fontos, hiszen a legtöbb kiegészítőm ezüst színű), másrészt nem bumszli az orra, ráadásul van egy kis sarka is, hiszen a helyes testtartáshoz az elengedhetetlen.
A kis kétarcú Furlám is örök darab (ilyeneket érdemes venni): mindkét oldalával tudom viselni, s méretéhez képest egész jól elférek benne.
A piros garbóm és a kabátom Olaszországból van (sokat járok ki mostanában, talán tudjátok) és van egy pompás története, de azt csak 2018-ban oszthatom meg veletek. Addig az én titkom marad. 🙂
Fotó: Vágó-Máth Szilvia
Helyszín: Nagyrét Virág
Pulóver, kabát: DAARLA
Nadrág: Emporium
Táska: Furla
Cipő: Högl
Fülbevaló: Swarovski
Óra: Bering
Svájci sapka: Londonban vásároltam
