Itt, a blogon még sosem volt divatbemutatóról beszámoló, mivel azt egy korábbi, divattal foglalkozó weboldalunkon jelentettük meg. Most viszont én fogom megírni a beszámolót, nem egy újságíróm, így lehet, hogy hosszú lesz. A Daalarna bemutatókat mindig hatalmas érdeklődés övezi, amin nincs mit csodálkozni. Míg régen viszonylag sok hazai divattervező megengedhette magának, hogy impozáns, olyan igazi divatbemutatót adjon évente akár kétszer is, mára ez sajnos nagyon megritkult. A tőkeinjekcióknak köszönhetően azért látszik, hogy erősödik és előrelép a magyar divatszakma, de azért még nem itt van a kánaán. A pénteki bemutató előtt már napokkal nem lehetett jegyet váltani a showra és gondolom, a különböző sajtóakkreditációkat is lezárták egy idő után. Egy ilyen kaliberű bemutató kivitelezése órási feladat, csak pár mondatot ejtenék a kulisszatitkokról.

Pénteken már a délelőtti órákban elkezdődött a készülődés, amiben volt járópróba, ruhapróba és egyéb, inkább technikai jellegű (széksorok felállítása, fotós emelvény felépítése, kitelepülések, fénypróba stb.) feladat. Aki látta már a Daalarna kampányfotókat, vagy magát a lookbookot, felismerhette az egyik sarokban azt a virágfalat, ami a fotózások hátteréül szolgált – most a nézők számára. Két bemutatót tartottak, egyet négy órakor, egyet pedig este nyolckor (én az utóbbira regisztáltam, hiszen úgy volt, hogy egy lookbookot fogok stylingolni egész nap, de aztán azt áttettük jövő keddre).

A kiemelkedően hosszú kifutóra igazi flower-power háttérből indultak a modellek, amely a show végeztével a leglátogatottabb része lett a hatalmas térnek – magam is megfordultam ott pár kattintás erejéig, amit itt tudtok megnézni.

A kollekciót az impresszionizmus legnagyobbjai ihlették, az érzéssel szórt ecsetvonások visszaköszöntek a printelt selymeken is. Az elsőkként kifutóra lépő ruhák élénk színekben idézték meg a nyár erejét és hatalmas uszályokban végződtek, melyeket már elmúlt nyarak napnyugtái, nyugodt víztükrei, ébredező alkonyai követtek színátmenetes, könnyű anyagokon.

Az igazi esküvői ruhák ezután következtek. Printelt selyem, muszlim, organza, selyemorganza költemények suhantak a kifutón, sokszor nagyon szép, finom, áttetsző neccre applikált hímzésekkel, gyöngyökkel és csipkékkel. Az utcai divat tavaly is oly kedvelt crop topja is bekerült a kollekcióba, természetesen finomabb, lágyabb kivitelben. A ruhákról én nem is ejtenék több szót, nem nagyon szeretem magyarázni a kollekciókat, azt szeretem, ha mindenki maga érzékeli, úgy, ahogy az adott pillanata adja – ha meg az impresszionizmus a fő vezérfonal, akkor meg pláne. 🙂

A cipőket Vágó Réka cipőtervező készítette, ami gondolom, külön öröm volt a modelleknek, hiszen Réka cipői a kényelmükről a legismertebbek. A könnyed, tavaszi szél fútta frizurák Hajas Lászlónak és csapatának köszönhető, míg a feltűnő, intenzív sminket Sipos Zita és csapata készítette.

Itt, a shown debütált a Rienne Creations márka Bridal ékszerkollekciója is. Nagy Adrien tervező a menyasszonyok finom romantikáját csalogatja elő a selyemvirágokkal, haj- és fejpántokkal, amelyeket féldrágakövekkel és édesvízi gyöngyökkel tett ellenállhatatlanná.

A meseszép és tökéletes fotókért külön köszönet Holecz Endrének! A fotók továbbközlése engedély nélkül tilos!

♡
Marcella